2008. augusztus 20., szerda

békávé 21.

Döbbenetes dolgot láttam a minap. Egy részén én döbbentem meg, egy részén ti fogtok.

Aki eddig azt gondolta, hogy nagy a feneke, az mind-mind ipari tanuló volt ahhoz képest, amit lejjebb mutatok. A legmegdöbbentőbb mégis nem ez volt. Hanem hogy a dereka olyan vékony volt ehhez képest, hogy egy 60 kilós tini megirigyelhetné. Meg, hogy szerintem egy poharat simán el tudott volna eyensúlyozni, azon a vízszintes felületen, ami a feneke teteje. És azon, hogy nem a szokásos nyűgöt láttam a szemében, hogy "jujj, de rossz nekem!", hanem igazi életvidámságot és boldogságot. Komolyan mondom, felnézek rá. (De a barátnője is, akit ugyan nem fotóztam le, de hasonlóan nagy darab volt, csak nem ennyire specifikusan egy területen, hanem mindenhol. Talán kicsit irigyelte is....)


Szeretem, hogy Garfield-nak gyakran van igaza. Az ő szájába rajzolták egyszer, hogy "Inkább kövér vagyok, mint boldogtalan." És ez a nő számomra ezt jelentette.

(Jó, nem azt mondom, hogy mindenki hízlalja fel magát, míg szét nem pukkan, hanem, hogy ha ez van, akkor próbáld kihozni belőle a maximumot - még, ha csak önmagadban is...)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése